TDK-háziverseny az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéken

Tisztelettel várjuk az érdeklődőket a tanszékünkön született diákköri dolgozatok bemutatkozásán. A 2021. áprilisi országos versenyt megelőző fontos eseményről van szó, hiszen az elkészült szakmunkák első bemutatásának, megvitatásának és versenyen való elindításának a céljából gyűlünk össze, természetesen, a járványügyi intézkedéseknek megfelelően az online térben (az esemény felkereséséhez szükséges link lejjebb megtalálható).

Örömmel jelenthetjük, hogy a prezentációk az irodalom- és kultúratudomány igen eltérő, izgalmas területeivel foglalkoznak: a női szerelmi líra feminista nézőpontú megközelítése mellett szóba kerülnek a kisebbségi drámaírás és színjátszás releváns kérdései, valamint a népmesei tradíció továbbélésének esélyei-lehetőségei az új típusú nyilvánosság kortárs fórumain.

Program:

11.30-12.00

Név: Bálint Zsófia

Szak, szakirány: magyartanár – dráma- és színházismeret tanár

Évfolyam: 3.

Témavezető: Dr. Tóth Ákos

Dolgozat címe: Nők és lányok dala

Nőiség és írás kapcsolata Turi Tímea Anna visszafordul című kötetében

Turi Tímea Anna visszafordul című 2017-ben megjelent kötete a kortárs női irodalom, a női írók irodalomtörténeti és általánosan a nők társadalmi helyzetére reflektál. A női irodalom kialakulása és viszonya a – kötet által is elemzett – férfidominanciájú irodalomhagyományhoz ma is sokat vitatott és elemzett kérdés. Turi költészetének ars poeticájában a Múzsa visszaszól, mivel hangot kíván adni azoknak a női szereplőknek, akik eddig egyedül a szerelmi líra elnémított tárgyaként jelenhettek meg.

A dolgozatom célja, hogy képet adjak arról, hogyan reflektál a kötet az irodalom alapvetően férfiuralmú hagyományaira, a női irodalom, illetve a nők jelenlegi kortárs helyzetére. Elemzéseken keresztül mutatom be, hogyan kezdenek a versek dialógusba a 19. század klasszikusaiban (például: Tolsztoj, Flaubert, Puskin) megjelenő szerelemképpel, és a hozzá kapcsolódó női szerepekkel. Emellett bizonyítani szeretném, hogy az Anna visszafordul kötet felerősíti a Turi Tímea előző műveiben megjelenő témákat.

 

12.00-12.30

Név: Dudás Robert

Szak, szakirány: Magyar nyelv és irodalom MA (Alkalmazott irodalomtudomány specializáció)

Évfolyam: 1.

Témavezető: Dr. Hózsa Éva, Dr. Jászay Tamás

Dolgozat címe: Önkeresési kísérletek az „Életjel” kísérleti színpadán (1968-1972)

A dolgozat a szabadkai Életjel Kísérleti Színpadának történeti jelentőségével foglalkozik, amelyről korábban nem alakult ki egységes recepció, így a kutatás egyik célja ennek megalapozása volt. A színháztörténeti vizsgálat során néhány fogalom megközelítésére, valamint az alakulással és bukással kapcsolatos diszkurzív kérdések feltevésére kerül sor. A dolgozat több fontos dráma-és kultúrtörténeti tényezőre figyel és kitér. A Színpadot a szerző a Népszínház fiatal tagjainak önkéntes, intézményen kívüli csoportosulásaként vizsgálja. Az adatok összegyűjtéséhez nagyban hozzájárult a Németországban élő Árok Ferenc színművész visszaemlékezése. Az előadások rekonstruálása a kritikákra és az emlékezetre támaszkodik. A kutatás végeredménye egy átfogóbb kutatás után olyan színház-, dráma-és kultúrtörténeti jelentőséggel bírhat, melynek eredményeit a későbbi kutatások is felhasználhatják.

 

12.30-13.00

Név: Mohai Aletta

Szak, szakirány: Magyar nyelv és irodalom MA (Alkalmazott irodalomtudomány specializáció)

Évfolyam: 2.

Témavezető: Dr. Jászay Tamás

Dolgozat címe: Karagity Antal drámái és prózája

Dolgozatom Karagity Antal (Antun Karagić, 1913-1966) magyarországi bunyevác író drámáival és prózájával foglalkozik. Mivel a bunyevácok identitásában zavart okoz eredetük bizonyosságának hiánya, történelmi összefoglalóban ismertetem az eddig kialakult elméleteket. Külön kitérek az ún. „elnemzetleniesítés” időszakára, amikor a kisebbségek identitásának elmagyarosítása volt a cél, hiszen ennek az identitásromboló tevékenységnek a visszaszorítása céljából kezdett bele Karagity Antal a népnevelői munkájába. A dolgozat külön kitér azokra a magyarországi bunyevác irodalmi tevékenységekre, amelyek az író munkásságának megkezdése előtt, illetve azzal párhuzamosan folytak, majd kiemel pár részletet az életéből, melyek szükségesek a művek életrajzi vonatkozásainak felismeréséhez. Karagity Antal drámái és prózája két fő vonal mentén elindulva rendszerezhetőek. Identitásnevelő írásai arra buzdítják népét, hogy bunyevácságukat vállalva, hagyományaikat megtartva éljék életüket az elnyomó rendszer fenyegetéseinek ellenére is, míg néprajzi művei a bunyevác falvak jellegzetes karaktereit, az akkori élet lenyomatát őrzik. Az identitásnevelő és néprajzi alkotások további alcsoportokra bonthatóak: Karagity Antal az identitáserősítés programját két színtéren, a hétköznapi életen és a politikán keresztül képzeli el, míg néprajzi jellegű írásai a házasságot tematizálják és általános erkölcsi kérdéseket tesznek fel. Mindemellett az életmű egészére jellemző a szegények és gazdagok közötti ellentét problémájának fejtegetése. A dolgozat egyik fő kérdése, hogy népszínműnek tekinthetők-e a Karagity-drámák. A népszínmű történetének utánajárva és definitív jegyeit használva összehasonlítom a műfaj jellemzőit a bunyevác író drámáival, rámutatva a hasonlóságokra és a különbségekre, amik a népszínmű fogalmának tartalmát kiszélesítik. Karagity Antal életműve bár nem tartalmaz magas irodalmi értékű műveket, munkássága mégis fontos a (relatíve) kevés irodalommal rendelkező bunyevácok számára. A dolgozat célja, hogy az író prózájának és drámáinak feldolgozatlanságából fakadó űrt pótolja, a téma feltérképezése révén bekapcsolja a magyarországi kisebbségek irodalmi diskurzusába.

 

13.00-13.30

Név: Veszprémi Szilveszter

Szak, szakirány: Magyar nyelv és irodalom MA (Alkalmazott irodalomtudomány specializáció)

Évfolyam: 1.

Témavezető: Dr. Kelemen Zoltán

Dolgozat címe: Egyre többen a mesélő körül:
A cigány mesék és közönségének változása 1940-től napjainkig

1940-től napjainkig hatalmas utat tett meg a magyarországi roma irodalom, és annak kitűntetett műfaja, a mese. A múlt század első felében a roma irodalom orális hagyományként öröklődött generációról-generációra, a mesék népmesék voltak a roma közösségek kollektív tudatának a médiumai, melyekben a mesélők és a közösség egyaránt osztozott. 2018-ban jelent meg Kele Fodor Ákos A szív vége című mesekönyve, mely alcímében is jelöli, hogy ezek másféle mesék: Cigány Újmesék.

A dolgozat a két állapot közt eltelt idő meseterméseit vizsgálja az irodalom alapviszonyaiban. Az elmúlt 70 évben kialakult a szerzőség azáltal, hogy műmesék jöttek létre. A nyomtatásban való megjelenés hatására rögzültek a mesék szövegei, és a műmesék már nem is az oralitásra jellemző variánsokban léteznek. A könyv médiumán keresztül szélesebb rétegeket képesek elérni a mesék, hiszen a mesék befogadása nem egy exkluzív rítus, amely addig terjedhet, amíg a mesélő hangja elér, így viszont a szövegeknek olyan olvasók számára is nyitottaknak kell lenniük, akik nem osztoznak a mesélővel közös szellemi atmoszférában, emlékezetközösségben.

 

13.30-14.00

Az előadások meghallgatása után a tapasztalatok megosztása, szóbeli értékelés.

Tájékoztatás az OTDK-ra való készüléssel, a dolgozatok leadásával és a jelentkezéssel kapcsolatos tudnivalókról.

 

Az esemény a Zoom alkalmazás segítségével kerül megrendezésre.

A háziversenyhez való csatlakozás az alábbi link és kódok felhasználásával lehetséges:

Join Zoom Meeting
https://us02web.zoom.us/j/89763396921?pwd=YThtSWRDSnhlRGdHOVgwdFVuTVJMQT09

Meeting ID: 897 6339 6921
Passcode: tdk2021