2027 tavaszán az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rendezi az OTDK Humán Szekció, így az Összehasonlító Irodalomtudományi tagozat versenyét is. Ennek előkészületeként az idén két alkalommal rendezünk komparatisztikai háziversenyt: egyet tavasszal, egyet ősszel.
Az „5-letek” című tavaszi fordulót 2026. április 29-én, szerdán 9 órától tartjuk a Vajda György Mihály-teremben.
Részletes program:
Színháztudomány, színháztörténet
9.00 – 9.20
Berkecz Dóra Laura
Történelem – Dráma- és színházismeret osztatlan tanári szak, III. évfolyam
Démonok és dehumanizálás –
Az ellenségképzés folyamata Lőrinczy Attila Élve megégetve darabjában
Az ellenségképzés klasszikusan a 20. századhoz köthető fogalom.. Kezdetben a hadászat egyik kiképzési folyamataként jelenik meg, ahol a démonizálás és a dehumanizálás a jó katona létrehozásának egyik alapfeltétele volt. A hadászaton túl politikai célokra is gyakran felhasználták az ellenségképzés folyamatát a 20. század során. A politikai vezetők ellenséget teremtettek, hogy a társadalmat mobilizálják saját céljaikra, vagyis az ellenségképzés, a társadalmi kontroll, uralom eszközévé vált. Az ellenség szükséglete stabil, csupán az változott, hogy ki tölti be a szerepet. A politikai ellenségképzés kézenfekvő példái a nácik, illetve a kommunisták ellenségképző tevékenységei.
Tomka Béla definíciója szerint „az ellenségképzés az a folyamat, melynek során egyének és csoportok kijelölik az ellenségüket, megalkotják annak képét valós és valótlan elemekből”és mindez könnyen összekapcsolható régebbi korok ellenségképzési szabályszerűségeivel is. A középkor végi, kora újkori boszorkányperek hasonló ellenségképző tendenciát mutatnak, mint a 20. századiak.
Lőrinczy Attila a 2022-ben bemutatott Élve megégetve – boszorkánytéboly című darabjában ezt a fajta hasonlóságot mutatja be. Lőrinczy művét Arthur Miller A salemi boszorkányok című művével vetem össze, az ellenségképzés folyamatára fókuszálva, annak eszközeire, céljaira és az áldozatul esett emberekre gyakorolt hatására.
9.20 – 9.40
Berta Fanni
Magyar nyelv és irodalom, BA, II. évfolyam
AIOWA – színházi nyelvkeresés és alapítás
A nyolcvanas évek második felében, az akkori Jugoszlávia területén szinte a semmiből bukkant fel Urbán András és amatőr színházi csoportja az Aiowa. A csoport Zentán jött létre, egy olyan városban, ahol a kőszínház alapításának még az ötlete sem merült fel mindaddig. Ennek ellenére a csoport olyan radikális színházi formákkal kísérletezett, amelyek országos szintű elismeréseket hoztak számukra.
Az Aiowáról készült elemző, tudományos jellegű írások sokszor hiányosak és felületesek. Általában elvétve egy-egy Urbán munkásságról szóló cikkben lehet a csoport előadásairól olvasni, de nem született még egy átfogó dolgozat sem a témában. Kutatásommal ezt a hiányt szeretném pótolni.
Megvizsgálnám a politikai és kulturális közeget, amiből az Aiowa kinőtte magát, majd előadáselemzéseken keresztül részletesen mutatnám be a csoport által képviselt, a hagyományostól eltérő formákat.
9.40 – 10.00
Karácsony Gergő
Magyar nyelv és irodalom – Dráma- és színházismeret osztatlan tanári szak, IV. évfolyam
Mi fán terem az ökológiai színház?
Prezentációm az ökológiai és fenntartható színház fogalmát, illetve színháztudományi definíciós kísérleteit járja körül hazai és nemzetközi tendenciák tükrében. A fogalmi alapvetések (például az ökológiai és a pusztán zöld/fenntartható intézményi működés közötti különbség) tisztázása után röviden kitérek a kortárs színházi struktúrák lehetőségeire és kihívásaira.
Ezt követően az elemzés fókuszát a befogadói oldalra, azon belül is a tartalmi és formai dimenziókra helyezem. Tartalmi szinten azt vizsgálom, hogy egy színházi mű miként tematizálja az ökotudatosságot, és hogyan reflektál a minket körülvevő nonhumán környezet jelenkori változásaira. Formai dimenzióban pedig azt elemzem, miként alakítja át magát a színházi formanyelvet a környezettel való interakció – például organikus, természeti alkotóelemek színpadi beemelésével, vagy az ökológiai gondolkodásmód performatív, interaktív felkeltésével.
Az elméleti felvetéseket egy konkrét hazai esettanulmányon, a Magyar akác (r. Kelemen Kristóf és Pálinkás Bence György, 2017) című előadáson keresztül vizsgálom meg részletesebben. Bemutatom, hogyan válik a „magyar fa” egyszerre politikai és ökológiai szimbólummá, és az előadás térspecifikus, részvételi formája miként hoz létre újfajta ökológiai kapcsolódást a nézőkben.
10.00 – 10.20
Kétszery Emese
Angol nyelv és kultúra – Dráma- és színházismeret osztatlan tanári szak, III. évfolyam
Báblét és öntudat Federico García Lorca bábszínházában
Federico García Lorca drámaírói munkássága méltán híres, a spanyol szerző bábszínházzal való kapcsolatáról mégis kevés szó esik. Lorca bábjátékai életművének kétségtelenül kicsi, ám annál érdekesebb részét képviselik, hisz az ifjú Federico számára a színházhoz is először a bábokon keresztül vezetett az út, és a bábszínház szeretete olyan szenvedély volt, ami az írót gyerekkorától kezdve egész élete során elkísérte. Dolgozatomban Lorca Don Cristóbal valamint Don Cristóbal és Doña Rosita tragikomédiája című darabjaival szeretnék foglalkozni, amelyek Don Cristóbal vásári bábfigura alakját helyezik középpontba. Lorca bábjátékainak elsősorban azon mozzanatait szeretném elemezni, amelyek a bábok öntudatával és magával a bábléttel kapcsolatban vetnek fel kérdéseket, hol bábok és emberek konkrét interakcióin, hol pedig a bábok egymás előtti „lelepleződésén” keresztül. Kutatásom célja emellett rávilágítani a lorcai életmű eme érdemtelenül elhanyagolt részére, hiszen ezekben a művekben többek között már megtalálhatók azok a motívumok, amelyek később a szerző nagy drámáinak is fontos kérdéseivé válnak.
10.20 – 10.40
Vita, hozzászólások
Összehasonlító irodalom- és kultúratudomány
10.40 – 11.00
Herbák Boglárka
Magyar nyelv és irodalom, BA, I. évfolyam
Beton.Hofi szövegvilága
Rezümé: Dolgozatomban Beton.Hofi alkotásaival szeretnék majd foglalkozni. Tekintve, hogy ebben a félévben kezdtem el foglalkozni a témával, az ötletem még nem kiforrott. A dolgozat középpontjában az ÁRVAHOUSE című művére tenném a hangsúlyt. Részletesen elemezném, bemutatnám a benne szereplő motívumokat. Tekintve, hogy ez egy multimediális szöveg (Petőfi S. János fogalma), azaz nemcsak verbális eszközökkel üzen, hanem vizuálisan és zeneileg is hatással van a hallgatóira. Ez egy komplex jelrendszer, így nem csupán szövegszinten, hanem a videóklip további értelmezéseire is figyelmet fordítok. A komplex elemzés lesz a dolgozatom gerince, amely mellé mégegy szöveget választok majd. Sajnos erre a pontra még nem jutottam el a felkészülési munkám során. Emellett a bevezető részben az alkotóművész életére (fókuszálva azon momentumokra, amelyek az említett szövegekben is megjelennek) is kitérek. Az előadói perszónáját is taglalni fogom benne. Emellett a rap, a house, illetve trap (trash-rap) műfaját is meghatározom, tekintve, hogy ez fontos a szöveg elemzése során is.
11.00 – 11.20
Kővári Júnó
Magyar nyelv és irodalom MA, Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudomány specializáció, I. évfolyam
Képzőművészeti ekphrasztikus költészet az 1970-es és 1990-es évek közötti magyar irodalomban.
A társművészetek témaköre, ezen belül az irodalom képzőművészetre való nyitottsága régóta áll az irodalomtudományi érdeklődés homlokterében, ezzel együtt a komparatisztikai kutatások kiemelten fontos részét alkotja. Ennek egyik legmeghatározóbb, sokat kutatott, mégis irodalomelméleti és -történeti problémákkal folyamatosan szembekerülő területe az ekphrasztikus irodalom.
Kutatásom témája korábbi OTDK dolgozatom folytatásának tekinthető; ennek során Gyurkovics Tibor egy 1990-es, ekphrasztikus líráját összegyűjtő, intermediális kötetét tanulmányoztam. Jelenlegi dolgozatom abból az alapfeltevésből indul ki, hogy Gyurkovics kötete nem egyedülálló vállalkozás a korabeli költészetben. Kutatásom egyik célja összegyűjteni az 1970-es és 1990-es évek között keletkezett olyan köteteket, amelyekben nemcsak elszórtan, hanem tematikusan, konceptuálisan is jelen vannak képzőművészeti ekphrasztikus költemények. Továbbá reflektálni ezek tendencionálisan számottevő jelenlétére a korszak költészetében, megvizsgálni ennek lehetséges okait, irodalom- és médiumtörténeti vonatkozásait, gondolva itt a nyugati líra és a képi fordulat szerepére. A kutatás másik célkitűzése az összegyűjtött kötetekből válogatva, ciklusok és szövegek elemzése mentén feltérképezni a korabeli ekphrasztikus líra poétikai eljárásait, szem előtt tartva a mediális „másik”-hoz való viszonyulásukat.
11.20 – 11.40
Kuklis Dorina,
Magyar nyelv és irodalom, BA, II. évfolyam
A kutatásom témájának Németh László nőalakjainak vizsgálatát tűztem ki célul. A vizsgálataim során célom tematológia által következtetéseket levonni az író női jellemábrázolásaiból, továbbá megvizsgálni, miként formálódott a nőábrázolás a 20. századi magyar prózában. Feltételezem, hogy az író nőábrázolásában specifikus érzelmek köré épülőek a művek, így azokat is vizsgálat alá szeretném helyezni, s alátámasztani feltételezésem különböző tanulmányok által.
Dolgozatomban a Gyász, az Égető Eszter, illetve az Iszony című regényt vizsgálnám, továbbá kitérnék még a Horváthné meghal című novellára is, a fentebb említett elemzés és vizsgálat útján. A munkám tematológiai kutatásához megvizsgálnám a legfőbb nőalakokat a magyar prózában, majd pedig kimutatnám az író sajátos jellemábrázolását is.
Ezen felül a munkám során összehasonlítanám még Charlotte Bronte Jane Eyre című művével Kárász Nelli karakterét is, s kimutatnám a közös motívumokat is. Ezentúl kitérnék Gustave Flaubert Bovaryné című regényének azonos jellemzőire is.
Célom Németh László műveit lélektani ábrázolásaiban elemezni, s irodalomtörténeti hátteret biztosítani/nyújtani a tematológiai kutatásom alátámasztásához.
A konklúzió során kitérnék az író irodalomtörténeti reprezentációjához, továbbá megemlíteném a kortárs írókra gyakorolt hatását is.
11.40 – 12.00
Vita, hozzászólások