Helyszín: Móra épület, VII. terem
Időpont: szerda, 10.00 – 12.00
Kredit: 2
Kód: MAGITo21-5
A szeminárium rövid leírása
Múzeumba mindenki jár. Természetesen az írók is. Az átlaglátogatóktól annyiban különböznek, hogy reakcióik, észrevételeik, véleményük vendégkönyvi adatként nem csak az intézménytörténet, majd a felejtés része lesz, hanem mint irodalmi alkotások, értekező művek, abba a kulturális folyamatba-kontextusba jutnak vissza, melynek egyik legfontosabb hitelesítő, kanonizációs intézménye, tere és funkciója éppen maga a múzeum. A szemináriumon a ‘múzeum’ összetett fogalmával ismerkedünk meg. Általános elméleti vetületben éppúgy megvizsgáljuk a gyűjtés e modern formáját, mint az irodalommal, más művészetekkel fenntartott kölcsönviszonyaiban. Az órákon egy-egy alapvető, a múzeumi paradigmát tárgyaló elméleti tanulmány mellett mindig egy szépirodalmi-művészi (film, képzőművészeti alkotás stb.) megközelítés is előtérbe kerül. A múzeumjáró, szemlélődő, értelemalkotó, képolvasó ’ember’, a modern entellektüel eszméje és hozzárendelt kultikus színhelye, a múzeum, így feltehetően egyszerre szembesít egy-egy konkrét műalkotás értékvilágával és egy korszak, szemléletmód gyakorlati problémáival, kultúraalkotó stratégiáival.
Követelmények
Aktív órai munka; egy referátum a félév során; egy rövid (5 oldalas) dolgozat a félév végén választható témákból.
Olvasmánylista
1. György Péter: Wunderkammer, Studiolo, Múzeum. In uő: Az eltörölt hely – A múzeum. Magvető Kiadó, 2003, 29-59.
2. Gombrich, Ernst [Hans]: A múzeum múltja, jelene és jövője. Ford. Gázsity Mila. Café Bábel, 1994/14. 33-45.
→ W. H. Auden: Musée des Beaux Arts
3. Jan Assman: A kulturális emlékezet – Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban (részlet a könyvből: A kulturális emlékezet változatai: a ‘forró’ és ‘hideg’ emlékezés, 66-86. oldal, Atlantisz Kiadó, 1999)
4. Bal, Mieke: A múzeum diskurzusa. Ford. Rádai Gábor. Ex symposion, 2000/48-58. 32-33.
→ Somlyó György: Mese a múzeumról
5. Michel Foucault: Tudomány és tudás. In uő: A tudás archeológiája, Atlantisz Kiadó, 2001, 227-251.
→ W. H. Auden: Régészet
6.Radnóti Sándor: A másolat. Café Bábel, 1994/14. 15-32.
(Radnóti Sándor: Az irodalmi misztifikáció. Világosság, 1995/36. 8-9., 54-80.
→ Kovács András Ferenc: Másolatok Múzeuma
7. Wilhelm Gábor: A jelenkorkutatás dilemmái a néprajzi múzeumokban. Tabula, 2002/2. 323-334.
(Losonczy Anna: Szinkretizmus az elméletben, a terepen és a múzeumban. [Riporter:] Földessy Edina. Tabula, 1999/1. 105-115.
→ Orbán Ottó: A törzsi művészet múzeuma Bhopalban
→ Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme; A tárgyak világa
8. Boehm, Gottfried: A képzeletbeli múzeum és a képek nyelve. Ford. Schein Gábor. Nagyvilág, 2000/12. 1264-1270.
→ André Malraux: A képzeletbeli múzeum (részlet, Korunk 1977/7.)
9. Arthur C. Danto: A remekművek és a múzeum. Magyar Lettre Internationale 19.
→ Vas István: Ami maradt
→ Randall Jarrell: Régi és új mesterek
10. Berta István – Katona András: Múzeumok a századfordulón. A Közlekedési Múzeum évkönyve. 11. 1996/1998. 7-18.
(Szilágyi János György: Pulszky Ferenc és a múzeum helyzete a 19-20. századi európai kultúrában.. Magyar tudomány, 1995/8. 913-918.)
→ Babits Mihály: Pictor Ignotus
11. Vattimo, Gianni: A múzeum a posztmodern korban. Ford. Karádi Éva. Magyar Lettre Internationale, 29. 1998. 34-36.
→ Adrian Henri: Egy kiállítás képei
12. Ébli Gábor: Él-e a modern művészet a múzeumon kívül? A múzeumi diskurzus mai irányairól. Buksz, 2002/3. 250-258.
(Sinkó Katalin: A társadalmi nyilvánosság értékalkotó szerepe a múzeumokban és a kereskedelemben. Enigma, 1994/1. 19-27.)
→ Dobai Péter: Lucio Fontana: ‘Concerto sapaziale’
→ Faludy György: Egy modern festőhöz
13. Alekszander Szokurov: Orosz bárka (Russian Ark, orosz-német, 2002) c. film