Szövegek között 25. (2023)
Az összehasonlítás távlatai
A kontaktológiától a poszthumán diszkurzusig
(OTDK-tanulmányok)
Impresszum
Vajda Zoltán: Ismét Szövegek között
Nagy Krisztina: Az Összehasonlító Irodalomtörténeti Lapok olasz perspektívából
Veszprémi Szilveszter: Egyre többen a mesélő körül – A cigány meséknek és közönségüknek változása 1940-től napjainkig
Mohai Aletta: Karagity Antal drámái és prózája
Dudás Robert: Önkeresési „kísérletek” az Életjel kísérleti színpadán (1968 – 1972)
Fülöp Tímea: Költőfilozófusok. Seneca és Nietzsche – A nyelv mint akadály
Faragó Noémi: Az istenfelfogások hasonlósága Ágoston és Camus gondolkodásában és a Közöny tükrében
Kolozsvári Ákos: García Márquez és Szabó Magda, avagy a mágikus realista olvasat lehetőségei
Zászkaliczky Réka: „Sötétségben élünk, mondhatni, örök sötétségben”. A vakság mint létállapot elbeszélhetősége Gert Hofmann Vak vezetvilágtalant című kisregényében
Kusztos Anna: „nem vagyok külön tőle nincs hely ahol végződök” – Határingadozások Toni Morrison A kedves című regényében
Panágl Zsófia: Deborah Feldman Unortodox című művének értelmezése
Bálint Zsófia: Nők és lányok dala – Nőiség és írás kapcsolata Turi Tímea Anna visszafordul című kötetében
Mészáros Blanka: Az én és a másik. Az idegenség a poszthumán feminizmusban – A nézőpontok sokfélesége Octavia Butler Xenogenezis című trilógiájában