A specializáció a BA-képzés 3. félévétől indul, és nyitott bármely szakon tanuló hallgató számára. A képzésre való jelentkezés egyedüli feltétele, hogy a hallgató legalább egy lezárt félévvel rendelkezzen. A képzés 4 féléve alatt 50 kredit szerezhető. Néhány átfogó történeti és elméleti előadást leszámítva a program elsősorban gyakorlati foglalkozásokra (szemináriumokra) épül.
A specializáció annak a növekvő igénynek kíván eleget tenni, hogy az irodalmi szövegeket ne pusztán más irodalmi szövegek társaságában tanuljuk meg olvasni, s ne is csupán más művészi ábrázolásmódok kontextusában kezeljük, hanem egy tágabb kulturális térben vegyük szemügyre. Ez a látásmód kettős haszonnal járhat. Egyfelől, a kulturális perspektíva megvilágító lehet az irodalmi szövegek vizsgálatakor, ráirányíthatja például a figyelmet a szöveg intézményi, ideológiai beágyazottságára, bizonyos nemi, etnikai vagy faji sztereotípiák látens jelenlétére, vagy egyéb szemléleti klisék, például a nyelvvel vagy a humanitással kapcsolatos rögeszmék működésére. Másfelől, a nemzetközi irodalmi, irodalomelméleti képzettség egyedülálló szempontrendszert és gyakorlati tudást nyújthat ahhoz, hogy kritikusan vizsgáljuk saját kultúránk irodalmon és művészeteken kívüli jelenségeit (a tv-reklámoktól az internetes blogokon át a szabadidős praxisokig).
A hallgatók ezért a képzés során az ismeretkörök széles spektrumával kerülhetnek kapcsolatba:
1) irodalom: behatóan tanulmányozhatják a világirodalom és az irodalomelmélet történetét (az irodalom fogalmának kulturális és történeti alakváltozatait, a komparatisztika módszereit, a műnemek és műfajok kérdéskörét, az intertextualitás és a fordítás problematikáját, s egyéb poétikai, retorikai és stilisztikai jelenségeket);
2) művészet: bepillantást nyerhetnek a társművészetekbe és azok elméleti hagyományába, az újkori esztétika történetébe (színház, festészet, szobrászat, zene, fotó, film stb.);
3) média: nem-irodalmi szövegek és nem-művészi alkotások elemzésén keresztül képet kaphatnak a kultúra előállításának antik és modern közegeiről, technológiáiról és intézményeiről (szóbeliség és írásbeliség, nyomtatott és elektronikus médiumok, illetve műfajok, virtualitás, teletechnikai hálózatok);
4) kultúra: alapismereteket szerezhetnek a kultúratudomány különféle területeiről (elit és populáris kultúra, tömegkultúra, városi tér, turizmus, közlekedés, sportesemények, testformálás, fesztiválok, rituálék, divat, globális és lokális jelenségek), a kultúrakutatás történeti és elméleti vonatkozásairól (iskolák, fogalmak, módszerek), valamint a kultúrakutatás társtudományairól (etológia, antropológia, etnológia, performance studies, gender studies, kritikai elmélet stb.).
A hangsúly mindvégig a nemzetközi tájékozottságra esik, ezért a nyelvtudás, bár nem előfeltétele, de hasznos segítője lehet a képzésben való előrehaladásnak. A vállalkozó szellemű hallgatók bekapcsolódhatnak futó kutatási és publikációs projektjeinkbe, nemzetközi együttműködés keretében önálló kutatást végezhetnek európai társtanszékeken, s részt vehetnek neves honi és külföldi kutatók műhelyszemináriumain is. Az ismeretek további bővítésére az Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudomány MA szakirány keretében nyílik majd lehetőség.
A képzés eredményeként a hallgatók szert tesznek a „kulturális írástudás” (cultural literacy) alapkészségére, melynek révén képesek kulturális jelenségeket kritikus szemmel „olvasni”, továbbá képesek arra, hogy álláspontjukat meggyőzően, érvelő és élvezhető formában adják elő. Ekként alkalmassá válnak arra, hogy a témában magasabb szintű tanulmányokat folytassanak egy későbbi oktatói-kutatói karrier céljából, de arra is, hogy a munkaerőpiac számos területén megállják a helyüket, az állami és a civil szektorban, a versenyszférában és nonprofit szervezeteknél egyaránt − minden olyan poszton, ahol jó elemző- és fogalmazókészségre, korszerű, nemzetközi szemléletmódra, s nem utolsó sorban kreatív és kritikus beállítottságra van szükség.
A részleteket lásd a tantervben.
További információ: Tóth Ákos; tothakosjanos@gmail.com