Megjelent a Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet konferenciakötet

2017. október 19-én az Élet Menete Alapítvány, a Szegedi Zsidó Hitközség, a Hódmezővásárhelyi Emlékpont, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszéke, a Szegedi Akadémiai Bizottság Modern Filológiai Munkabizottsága, a Budapesti Holokauszt Emlékközpont és a Hódmezővásárhelyi Zsidó Hitközség szervezésében Holokauszt – Csend – Beszéd – Emlékezet – Üzenet címmel Holokauszt recepció konferenciára került sor Szegeden, illetve Hódmezővásárhelyen.

A szervezők elképzelései szerint a 21. században már nem kifejezetten magával a holokauszt történelmi, lélektani, vagy fizikai tényével kell szembenéznie a kutatóknak avagy az érdeklődő olvasóknak, hanem azzal, hogy lassan a meg nem élt történelem körébe kerül a holokauszt. Az a követelmény kerül előtérbe, amely a történettudományi tanulmányok tényfeltáró és –megvilágító tevékenysége mellett a kultúratudományok egyre szabadabb holokauszt értelmezéseinek és a holokauszt oktatás egyre szerteágazóbb tapasztalatainak tanulságait szándékozik egybegyűjteni és kritikai szempontok alapján a közbeszéd tárgyává tenni. Az említett három tudományág köré csoportosulnak most megjelent kötetünk tanulmányai.

A kötet az SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék doktori programjának támogatásával jelenhetett meg.

A kötet tartalomjegyzéke:

A kultúra, mint emlékezet

(A kultúratudományok és a holokauszt)

Máté-Tóth András és Turai Gabriella: Poszt-genocid teológia Európában

Goldmann Márta: „Babij Jar” a művészetekben (A golyók által elkövetett tömeggyilkosságok metaforája)

Jablonczay Tímea: Traumatikus és szomatikus emlékezet egy korai holokauszt-regényben. (Rudnóy Teréz: Szabaduló asszonyok)

Kelemen Zoltán: Második eljövetel (Német történelmi recepció Timur Vermes „Er ist wieder da” című regényében)

Wéber Péter: A romániai holokauszt irodalmi és művészi tanúbizonyságai

Szőke Dávid Sándor: „Világunk Hitler után” (A holokauszt es a háború utáni angol regény etikai kérdései)

 

A történelem terhe

(A holokauszt a történettudományokban)

Szita Szabolcs: Magyar menekültpolitika az Anschluss után

Jakab Attila: „A zsidókérdésről… mindenki tudja, hogy van”. (Darányi Kálmán1937. április 18-i szegedi beszédének sajtóvisszhangja)

Urbancsok Zsolt: Hősökből áldozatok (Makói zsidó katonák a nagy háborúban és a vészkorszakban)

Pap Eliza: Egy nagymúltú gyáriparos dinasztia sikertörténete és hanyatlása a Horthy-korban

(Fókuszban a Wolfner-család)

Fóris Ákos: „A zsidó aranka a keresztény lucernán” – a dnyepropetrovszki zsidóság megsemmisítésének magyar leírása

Szarka Lajos: „Gyorsvonati jegy a mennyországba” (Keresztény embermentők a magyar holokauszt idején)

Czingel Szilvia: „Icig, most nem viszünk Auschwitzig” (Magyar zsidók 1956-ban, személyes élettörténeteken elbeszélve)

 

Hidak múlt és jövő között

(A holokauszt emlékezetének átörökítése)

Pécsi Tibor: A holokauszt három nyelve

Gulyás Csaba: Holokauszt oktatás a nyíregyházi Bethlen Gimnáziumban

Veress Tamás: Toleranciára nevelés az Igazgyöngy Alapítványnál